A hajózási szabályokról, jelzésekről
Mottó
1, Útjoga annak van, akinek megadják!
2, Senkinek, semminek nem kell nekimenni!
3, A nagyobb erősebb, térj ki!
Fogalom meghatározások:
v Úszó létesítmények:
Ø úszó munkagép (kotró, szivattyú, daru)
Ø úszó testek köteléke (tutaj)
Ø úszómű (kikötői ponton, szivattyútelep, csónakház)
Ø hajó (magányos, vagy kötelékben, gépi, vitorla, vagy gépnélküli meghajtással)
Közlekednek egyik helyről a másikra, közben szállítanak
A vizibicikli, traktorbelső, karúszóka, snuki, stb. nem vizijármű, hanem strandeszköz.
v nagyhajó: minden, ami nem kishajó, csónak, vizisporteszköz
ezen belül:
Ø gyorsjáratú hajó: az a géphajó, amely képes a vízfelszínhez viszonyított 40 km/h-t meghaladó sebességgel közlekedni
Ø komp: vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló, személyeket és közúti járműveket szállító vízi jármű
§ szabadon közlekedő
§ köteles
· magasvezetésű: a tartó kötél nem akadályozza a hajózást
· alacsonyvezetésű: a tartókötél üzem közben akadályozza a hajózást
· mélyvezetésű: a tartókötél üzem közben is a mederben fekszik.
· hosszköteles: a tartókötél folyásirányban helyeződik, esetenként akadályozhatja a hajózást
v kishajó: 20m testhosszúság alatti, legfeljebb 12 fő befogadóképességig és nem nagyhajók továbbítására készítették, nem komp, nem továbbít nagyhajót
v csónak: emberi erővel hajtott kedvtelési célú vízijármű, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el,
Ø ha szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott, a hajótesten mért hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetve motorteljesítménye 7,5 kW-t nem éri el;
v vizisporteszköz: szabadidős célokat szolgál, működtetését a testen és nem annak belsejében levő személy ülő, álló, vagy térdelő helyzetben végzi.
Ø motoros vizisporteszköz: hossza a 4m-t nem éri el: jetski, waterbob, waterscooter, jetbike
Ø vitorlás vizisporteszköz: legalább 3nm vitorlafelületű
v kötelék (alakzat, karaván): amikor kettő, vagy több hajó van összekapcsolva az alábbi módok egyikén:
Ø tolt kötelék: legalább egy hajó a tológéphajó előtt van
Ø mellévett alakzat: a továbbító géphajó előtt nincs hajó
Ø vontatott karaván: egy, vagy több géphajó által kötéllel vontatott, egy vagy több hajó, esetleg kötelék
v veszteglő: a hajó parthoz, vagy a mederhez közvetlenül, vagy közvetve rögzítve van (kikötés, vagy horgonyzás önállóan, vagy kikötött, horgonyzott hajóhoz kötve)
v menetben levő: a nem veszteglő hajó
v megállás: a hajó a mederhez képest áll
v hajózás ideje: a hajó menetben, de magába foglalja az indulásra való felkészülést és a kikötés, vagy horgonyzás utáni üzemen kívül helyezés idejét is
v korlátozott műveletképesség: halászháló, vagy más akadályozza a hajó manőverképességét
v manőver (művelet): a hajó pillanatnyi állapotán változtatunk (vitorlafelhúzás, irányváltoztatás, kikötés, stb.)
v éjszaka: a napnyugta és napkelt közötti idő
v nappal: a napkelte és napnyugta közötti idő (belvizen nem használatos a szürkület fogalma)
v korlátozott látási viszonyok: köd, homály, por, stb. miatt a láthatóság 1000m alá csökken
v biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat; (Nem biztos, hogy az a biztonságos, ha lassan haladunk, hiszen ekkor lecsökken a manőverképességünk és nem tudunk kitérni a másik hajó, vagy a part elől.)
v belvíz: nem tenger: folyók, tavak, csatornák
v víziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz
v hajóút: a víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület
v jobb- és bal part: a víziút oldalai a forrástól a torkolat felé haladva
v hegymenet: a forrás felé haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával
v völgymenet: a hegymenettel ellentétes irány
v kitűzés: a hajóút megjelölésére szolgáló tevékenység és eszközrendszer;
v beépített motor: a hajótesten belül, külön erre célra kiképzett térben elhelyezett motor, amely a hajótesten átvezetett erőátviteli rendszeren (irányváltó, tengelyvezeték) keresztül hajtja a hajócsavart vagy egyéb propulziós művet
v külmotor: a hajótesten kívül felfüggesztett hajtóegység, amelynél a motor, az erőátviteli és irányváltó szerkezet, valamint a hajócsavar egy egységet képez, és egyik alkotórésze sem halad át a hajótesten, és amely rendszerint egyúttal a vízijármű kormányberendezéseként is szolgál
v munkafedélzet: az a külső fedélzet, amelyen normális üzemeltetési viszonyok között a vízijárművön lévő személyek állhatnak, járhatnak vagy tartózkodhatnak (kokpit)
v névleges vitorlafelület (S) – a vitorlarögzítésre szolgáló szerelvények által bezárt olyan területek összege, amely vitorlával borítható
v biztonsági távolság – teljes terhelésnél a merülési síktól addig a legalacsonyabb pontig mért függőleges távolság, amely felett a vízijármű már nem tekinthető vízmentesnek
v oldalmagasság (D) – a hajótestnek a gerinc vagy a tőkesúly legalsó pontjától a hajóoldal felső pereméig, illetve a fedélzet széléig az L hossz felezőjén mért magassága
v A hajózásban használt fények:
Ø folyamatosan világító fények
§ színe: fehér, vörös, zöld, kék, sárga
§ erőssége: szokásos, közepesen erős, erős
Ø villanó fények színe lehet az előbbi
§ villanó: percenként 40-60 azonos ritmusban
§ gyorsan villanó: percenként 100-120 azonos ritmusban
§ karakterisztikus fények:
· elsötétülő
· csoportosan villanó
· Morse-kód szerint villanó
v hangok: kishajók az alábbiakat használhatják, de nem kötelező
Ø menetben dudával, vagy kürttel adják, a rövid 1mp, a hosszú 4mp
§ egy hosszú: figyelemfelhívás
§ egy rövid: jobbra tartok
§ két rövid: balra tartok
§ három rövid: a gépem hátramenetben működik (tolatok, vagy az a szándékom)
§ négy rövid: manőverképtelen vagyok
§ nagyon rövid hangok sorozata: összeütközés veszélye áll fönn
Ø veszteglő nagyhajók rossz látási viszonyok között harangkongatnak
§ egy harangkongatás: a hajóút bal oldalán veszteglek (bim-bam)
§ két harangkongatás: a hajóút jobb oldalán veszteglek (bim-bam, bim-bam)
§ három harangkongatás: meghatározatlan helyen veszteglek
v vészjelzések: a látható és a hangjelzések együttesen is használhatók
Ø látjelzések:
§ az oldalra kinyújtott karok függőleges, repülést utánzó le-föl mozgatása
§ vörös színű ejtőernyős, vagy csillagot szóró rakéta
§ vörös, vagy fehér lámpa, vagy lobogó lengetése
§ fekete gömb alatt zászló (vagy annak látszó alakzat)
§ SOS elemlámpával …---…
§ füst, láng mutatása
Ø hangjelzések:
§ SOS dudával, kürttel …---…
§ sok hosszú hangjel egymás után
§ harangütések, vagy hasonló (bim, bim, bim, bim….)
§ folyamatosan adott rövid – hosszú hangjel legalább ¼ óráig: tartsa magát távol tőlem
A menetben levő hajón tartózkodók
v Hajóvezető minden esetben kötelező
Ø Minden hajót, illetve úszó testek kötelékét, kivéve a tolt kötelékben továbbított hajókat, ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője.
Ø A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón kell tartózkodnia.
Ø A hajón, a kötelékben vagy az úszó testek kötelékén a Szabályokba foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel.
Ø A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet.
v Személyzet: nem feltétlen szükséges, a sporthajók többsége egy kezelőszemélyzetet igényel, aki a hajó vezetője.
Ø A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének – annak hatáskörében adott – utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.
Ø A személyzet szolgálatban lévő tagjai kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.
v Minden más személy (utasok, idegenvezetők)
Ø A hajón tartózkodó minden más személy köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.
Alapelvek
v Kötelező gondosság elve:
Ø A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia.
Ø A hajó vezetőjének a Hajózási Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést, hogy elkerülje különösen:
§ az emberéletet fenyegető veszélyt;
§ a hajókban vagy úszó testek kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt;
§ a hajózás akadályozását;
§ a személyzet tagjainak és a hajón tartózkodó személyeknek, a kikötői és partfali berendezésekben és a környezetben okozott károkat.
v A hajó vezetése rendkívüli körülmények között
Ø A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden a körülmények által megkövetelt intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt a Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie. (Például lemondani az útjogáról.)
v Mentés és segítségnyújtás
Ø A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.
Ø Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszó testek köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonságával összeegyeztethető mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.
v A víziút használata
Ø A hajó, kötelék és úszó testek köteléke hosszának, szélességének, magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és műtárgyai jellemzőinek. A hajólevélben foglalt terhelési adatokat kell betartani.
Ø A hajónak rendelkeznie kell a hajólevélben feltüntetett utasok számára alkalmas mentőeszközökkel. A mentőeszközöknek a felnőtt és gyermekkorú utasok közötti megoszlásának megfelelő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk.(Sporthajókon szükséges egy kollektív mentőeszköz, ami mentőgyűrű, mentőlap, mentőpatkó lehet legalább 8m felúszó kötéllel. Továbbá a hajó befogadóképességének megfelelő számú egyéni mentőeszköz, azaz mentőmellény többféle felnőtt méretben. A gyermekek részére testsúlyuknak megfelelő mentőmellényt kell biztosítani.)
A hajó jelzései
v A kishajó látható jelzései
Ø Hajólevél: A hajó okmánya, tartalmazza a kishajó lajstromszámát, a tulajdonos adatait, a hajó főbb adatait, a hajózási zónát, az érvényességet. Az érvényesség általában 5 év. Az illetékes hatóság az időszakos szemléken vizsgálja meg és nyilvánítja hajózásra alkalmasnak.
Ø Lajstromszám, vagy nyilvántartási szám a kishajó két oldalán elöl, legalább 10 cm-es betűkkel.
Ø Nemzeti lobogót kell viselni a menetben levő
személyzetes hajónak nappal a fő helyen.
Ø Jelző testek:
§ Fekete gömb: nyíltvizi horgonyzáskor nappal, jól látható helyen kell viselni.
§ Fekete kúp: nappal, a vitorla és a motor együttes használatakor kell viselni jelezvén, hogy a hajó vitorlásnak látszik, de a motoros szabályok vonatkoznak rá.
Ø Jelző (navigációs) fények:
§ Körbevilágító fehér fény:
· éjszaka horgonyzáskor,
· 7m alatti kishajónak csak ez kötelező menetben is, a vitorlás emellett más fényt nem viselhet (a vitorlásnak elemlámpával kell világítania, ha más hajóval találkozik)
· motoros kishajónak is megengedett az oldalfények mellett.
§ Oldalfények: a jobboldalon zöld, a baloldalon vörös, a hajó hossztengelyétől számítva elölről 112,5 fokban világít.
· vitorlások,
· motorosok.
§ Árbocfény (motorfény): 225 fokban előre világító fehér fény.
· motoros kishajók
· vitorlások, ha motorral közlekednek, vagy vitorlával és motorral egyidejűleg
§ Farfény: a hajó hátulján világító fehér fény 135 fokban szimmetrikusan.
· minden hajó, kivéve
¨ 7m alatti kishajó, ha a körbevilágító fehér fényét viseli
¨ motoros kishajó, ha az oldalfényekkel együtt a körbevilágító fényét viseli
v Más, nagyhajókon találkozhatunk még a következő jelzésekkel is:
Ø két, vagy három árbocfény egymás alatt: vontató hajó/k
Ø sárga farfény: vontató hajón
Ø három, háromszög alakban elhelyezett árbocfény: tolt kötelék
Ø három egy vonalban elhelyezett farfény: tolóhajó
Ø több össze-vissza árbocfény és farfény: mellévett alakzat
Ø zöld körbevilágító fény: köteles komp
Ø zöld, alatta fehér körbevilágító fény: szabadon közlekedő komp
Ø sárga villogó fény: viziúton munkát végez
Ø sárga gyorsan villanó fény: gyorsjáratú hajó
Ø kék villogó fény: rendőr, vagy más hatóság
Ø vörös, alatta fehér körbevilágító fény: hullázás elleni védelem
Ø egyik oldalán vörös, másik oldalán egymás alatt két körbevilágító zöld fény úszó munkagépet jelöl, a zöld oldalon megengedett az áthaladás
Ø egy, kettő, vagy három kék körbevilágító fény: veszélyes árut szállító hajó
Ø talpával összefordított sárga kettőskúpot visel a kishajó, ha nagynak számít
Ø fehér-fekete-sárga-fekete-fehér vízszintes csíkozású hengert visel a vontató hajó nappal
Ø zöld gömböt viselnek a kompok nappal
Ø csúcsával összefordított fekete kúpokat a halászhajók
Ø vörös, alatta fehér tábla, vagy lobogó, vagy gömb: hullámzás elleni védelem
Ø egy, kettő, vagy három csúcsával lefele fordított kék kúp: veszélyes árut szállító hajó
Ø vörös-fehér-förös vízszintes csíkozású tábla, vagy lobogó áthaladási tilalmat jelöl
Ø egyik oldalán az előbbi jel, a másik oldalon kettő darab zöld kettőskúp, vagy zöld-fehér-zöld csíkozású tábla jelöli az úszó munkagép szabad és tilos oldalát
Viziút jelei
v Laterális kitűzési rendszer: Folyókon, csatornákon, kissé módosult formában a kikötők, tengerszorosok jelölésére használatos. A hajóút oldalai a völgymeneti hajó oldalainak van megfeleltetve. Tehát a völgymeneti hajó jobb oldala közelében van a hajóút jobb oldala, azaz, a jobb part közelében van a hajóút jobb oldala. Értelem szerűen a hegymeneti hajó jobb oldala közelében a hajóút bal oldala van.
Alapjelzések:
Ø A hajóút jobb oldalát vörös henger alakú bója, vagy úszón, karón elhelyezett vörös henger jelzi. Éjszaka folyamatosan villogó vörös fény lehet rajta.
Ø A hajóút bal oldalát zöld kúp alakú bója, vagy úszón, vagy karón elhelyezett zöld kúp jelzi. Éjszaka folyamatosan villogó zöld fény lehet rajt.
Ø A hajóút szétágazását, vagy összefolyását vörös-zöld vízszintes csíkozású gömb jelzi
Kiegészítő jelzések:
Ø Jobb parti jel: Négyzet alakú vörös színű tábla, alul és felül fehér szegéllyel.
Ø Négyzet alakú, csúcsára állított tábla, felső felén zöld és alsó felén fehér színben.
Ø Jobb parti átmeneti jel: Négyzet alakú sárga tábla középen függőleges fekete csíkkal.
Ø Bal parti átmeneti jel: Négyzet alakú sárga középen függőleges fekete csíkkal.
Ø Veszélyes pontokat határoló jobb parti jel: Csúcsával lefelé álló, vörös sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.
Ø veszélyes pontokat határoló bal parti jel: Csúcsával felfelé álló, zöld sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.
Ø Veszélyes pontokat határoló jel a hajóút szétágazásánál: Két, egymással csúcsával szembefordított háromszögletű fehér tábla, amelyek közül a felsőt vörös, az alsót zöld sáv keretezi.
v Tavi kikötők jelzése: A kikötőbe behajózáskor színre színt kell tenni! Tehát a hajónk jobb oldali zöld fénye mellett kell lennie a zöld (zöld-fehér) kikötőoszlopnak.
Ø A kétmólós (medencés) kikötők mólóvégein a kikötőt jelző oszlopok vannak. A víz felől nézve a jobb oldali minden esetben zöld-fehér csíkozású, a bal oldali vörös-fehér csíkozású. Éjszaka a tetejükön nagyhajó kikötésére is alkalmas kikötőnél a megfelelő színű villogó fény van. A csak kishajó kikötésére alkalmas kikötőnél jobb oldalon zöld kúp, bal oldalon vörös henger tetőjel van fehér állandó fénnyel megvilágítva.
Ø Egymólós kikötőnél, amennyiben csak az egyik oldal használható kikötésre, a megfelelő színű oszlop van a fentiek szerint.
Ø Egymólós kikötőnél, ha mindkét oldal alkalmas a kikötésre, az oszlop zöld-vörös csíkozású és fehér fény villog. A csak kishajók kikötésére alkalmas kikötőnél ez esetben a tetőjel zöld-vörös vízszintes csíkozású gömb, ami éjszaka állandó fehér fénnyel van megvilágítva.
v Kardinális kitűzési rendszer: Tavakon, tengereken használatos, ahol általában biztonságos a víz. Ahol mégsem, a hajózási akadályokat jelzik: A kardinális, azaz a fő égtájak nevével van négy alapjelzés, melyeknek az a jelentése, hogy tőlük a nevük szerinti égtáj felől kell elhajózni.
Alapjelzések:
Ø Északi kardinális: A tartószerkezet fölül fekete, alul sárga, a csúcsjel két csúcsával lefele álló fekete kúp egymás fölött. Folytonosan ismétlődő nagyon gyors fehér felvillanások vagy folytonosan ismétlődő gyors felvillanások.
Ø Déli kardinális: A tartószerkezet fölül sárga, alul fekete, a csúcsjel két csúcsával fölfele álló fekete kúp egymás fölött. Hat nagyon gyors vagy gyors fehér felvillanású csoportból álló összetett fény, melyet legalább 2 s hosszú egy felvillanás követ.
Ø Keleti kardinális: A tartószerkezet fölül, alul fekete, középen sárga, a csúcsjel két talpával összefordított fekete kúp egymás fölött. Három nagyon gyors vagy gyors fehér felvillanás csoportból álló összetett fény.
Ø Nyugati kardinális: A tartószerkezet fölül, alul sárga, középen fekete, a csúcsjel két csúcsával összefordított fekete kúp egymás fölött. Kilenc nagyon gyors vagy gyors felvillanás csoportból álló összetett fehér fény.
Kiegészítő jelzések:
Ø Különálló veszélyes hely: A tartószerkezet fekete-vörös vízszintes csíkozású, a tetőjel két fekete gömb egymás fölött. Éjszaka két fehér felvillanásból álló csoport villog.
Ø A biztonságos víz jelzése: Vörös gömb függőleges vörös-fehér csíkozású tartón. Éjszaka elsötétülő fehér fénnyel.
v Táblajelzések
Ø Tiltó táblák: fehér alapon piros szegéllyel, pirossal átlósan áthúzva, benne piktogram jelzi, hogy mit tilt. A leg fontosabbak, melyeket ismernünk kell:
§ A1 –es, Általános áthaladási tilalom, nagyon komolyan kell venni.
Ø Kötelező jelek: fehér alapon piros szegéllyel, piktogrammal.
Ø Ajánló jelzések
Ø Tájékoztató jelek: kék színűek, piktogrammal
Ø Kiegészítő jelzések: a fentiek értelét pontosítják
Közlekedési szabályok: Többnyire az összeütközések elkerülésére vonatkoznak.
v Fő szabály: annak van útjoga, akinek megadják.
v Fő al szabály: a nagyhajó útjából mindenki másnak ki kell térni (belvizen). Méghozzá:
Ø Nagyhajó útját 1000m-en belül keresztezni, (gyorsjáratút 1500m) mögötte 60m-en belül elhaladni és 30m-nél közelebb menni tilos.
v Al szabály: nem kell senkinek, semminek nekimenni.
v Szabály a meghajtási módokra: A kishajók, csónakok, vizisporteszközök a meghajtási módjuk szerint vannak elsőbbségbe sorolva.
Ø A vitorlával hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök útjából ki kell térni a motorral és az evezővel hajtott kishajóknak, csónakoknak, vizisporteszközöknek, ezek a vitorlával hajtottakat nem zavarhatják.
Ø Az evezővel hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök kitérnek a vitorlával hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök útjából, de útjogot élveznek a motorral hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök ellenében.
Ø A motorral hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök kitérnek a vitorlával és az evezővel hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök útjából.
v Szabály a térbeli helyzetre: Három térbeli helyzetet kell meghatározni, mert ezekre eltérő szabályok vonatkoznak.
§ Találkozás: mikor a vizijárművek szemből, vagy közel szemből közelítenek egymáshoz. Vagyis ha egyszerre mindkét oldalfényüket látják, vagy látnák, illetve hol egyiket, hol másikat. (cselleng a hajó)
§ Keresztezés: mikor két hajó úgy közelít egymáshoz, hogy valamelyik oldalfényüket látják, vagy látnák. Ez azt jelenti, hogy a másik hajó középvonalától hátrafelé 112,5 fokos szögön belül közelítünk.
§ Előzés: mikor a másik hajó farfényét látjuk, vagy látnánk. Vagyis hátulról a középvonaltól jobbra, vagy balra irányból 67,5 fokból közelítünk.
Ø Motorral hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök egymás között:
§ Találkozásnál mindkettőnek jobbra tartási kötelezettsége van.
§ Keresztezésnél a jobbról jövőnek van útjoga. Ő látja/látná a másik zöld oldlfényét.
§ Előzésnél mindkét oldalról lehet előzni, de az előző nem zavarhatja az előzöttet. Amennyiben a viziút szélessége szükségessé teszi az előzendő hajó segítse elő az előzést félre húzódással, lassítással.
§ Folyóvízen a hegymenetes térjen ki a völgymenetes útjából.
Ø Evezővel hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök szabályai megegyeznek a motorral hajtottakéval, de: Folyón a völgymenetben haladó a hegymenetben haladónak hagyjon lehetőséget a part közelében haladni.
Ø Vitorlával hajtott kishajók, csónakok, vizisporteszközök egymás között:
§ A találkozásra és a keresztezésre a „csapás” szabályok vonatkoznak:
· Két különböző csapáson haladó közül a jobb csapásosnak van útjoga. (backboard szabály)
· Két azonos csapáson vitorlázó közül a szél alattinak van útjoga. (lee szabály)
· Ha nem dönthető el valami oknál fogva, hogy a másik milyen csapáson vitorlázik, jobbcsapásosnak kell tekinteni és aszerint alkalmazni a fentebbi két szabályt.
· Előzni szél felől kell szabály szerint. De etikusan szél alatt! Ugyanis az előző hajó nem zavarhatja az előzöttet.
v Mindenkire vonatkozik folyón: Az a kishajó, amelyik a hajóút jobb szélén (nem oldalán) halad a menetirányát nem változtathatja meg. (Még akkor sem, ha arra kellene kitérnie az útjogos hajó útjából. Sebességcsökkentéssel kell az útjogot megadni.)
Egyéb szabályok
v Korlátozott látási viszonyok között kishajóval közlekedni csak a radarhajózás szabályainak betartásával szabad.
v Csónakkal rossz látási viszonyok között közlekedni tilos
v Vizisporteszközzel éjszaka és rossz látási viszonyok között közlekedni tilos.
v Kishajóról, csónakról megengedett a nyíltvizi fürdőzés a vezető engedélyével, de a vízben levőt mentésre alkalmas távolságból addig kell követni, amíg biztonságos helyre nem jut: Vissza a járműre, partra, strandra.
v Zsilipelésnél a zsilipelésre vonatkozó szabályokat és a kezelőszemélyzet utasításait be kell tartani.
v Kikötőkben a kikötőrendet, a személyzet utasításait be kell tartani.
Forrásjegyzék:
http://kozlony.magyarorszag.hu/